quod non assumptum, non sanatum (lat. 'amit Krisztus a megtestesülésben nem vett magára, azt nem gyógyította meg bennünk'): több eretnekség számára kiindulópontul szolgáló kijelentés. Az egyházatyák antropológiai-megváltástani, ill. krisztológiai szempontok szerint tárgyalták. - A →gnosztikusok tagadták, hogy Krisztus valódi anyagi testet vett volna magára, ez ellen már Szt Ireneusz küzdött. Ha Krisztus nem lett igazi emberré, akkor nem cselekedhetett volna a mi nevünkben. Ha nem halt meg és nem támadt föl emberi módon, akkor minket sem menthet meg a haláltól. Az →ariánusok és az →apollinarizmus szerint Krisztusnak nem volt emberi lelke. Az atyák szerint ebben az esetben Krisztusnak nem lehettek volna tudatos emberi tettei, amelyekkel érdemeket szerzett volna. A lélek örök élete is csak az isteni élettel való kapcsolat által lehetséges. A →monotheléták Krisztus emberi →szabad akaratát tagadták, mely tétel ellen Maximus confessor harcolt. Akaratunkat is csak azzal erősítette meg Krisztus, ha azt valóban magára vette. Az atyák azt is meglátták, hogy az emberben kicsiben ott van az egész →kozmosz, a megváltás tehát az egész teremtésnek szól. G.F.

LThK VIII:954.